kezemben kezed
számon a szád
régen sokat
volt így
és már nincs tovább
aztán rájöttem
máshonnan jöttünk
mindketten
a múlt
tavába fulladt
a régi vágy
és minden emlék
egyre múlik
már csak halovány
porrá lettek a percek
mégis
mind téged keres
bennem serceg
s tekereg
mint megbűvölt kígyó
végtelen
mint megáradt folyó
köszönök minden emléket
érintést
kedvesem!
a démoni ölelést
ma már csak
marad
a feledés
2026. 11. 06.